Egyes orvosok a gyermekek egészségügyi adatait szabad prédának tekintik.
Újabb szokása a gyerekorvosoknak: leírjuk az ő betege, a gyermek betegségeit, neki, a kezelőorvosnak, amit az általa kiadott betegkartonból tudunk, és a gyermek érzékeny egészségügyi adata, és van felhatalmazásunk az adatkezelésre.
Nincs per az ügyfelünk és az orvos közt folyamatban.
A doki fogja ezt az érzékeny egészségügyi adatokkal teli dokumentumot, és a gyermek és a szülei hozzájárulása nélkül odaadja egy ügyvédnek.
Az egészségügyi adatok kiadása a páciens kifejezett, előzetes és írásbeli hozzájárulása nélkül az 1997. évi XLVII. törvény és a GDPR megsértése. Tehát nincs per, nincs hatósági eljárás, nem adtunk hozzájárulást az adatkezeléshez, emiatt ez adatvédelmi jogsértés.
Ez akár bűncselekmény is lehet, például személyes adattal visszaélés (Btk. 219. §), ha az orvos szándékosan, jogellenesen kezelte az adatokat, és ezzel kárt okozott vagy veszélyeztetett.
Ha az orvos tudtával az ügyvéd az ő nevében lép fel, és ehhez az orvos az adatokat jogellenesen adta át, az orvos felelőssége egyértelmű.
Az ügyvéd felelőssége: Az ügyvédnek is kötelessége betartani az adatvédelmi szabályokat. Ha az ügyvéd tudta, hogy az orvos jogosulatlanul adta át az adataidat, és mégis felhasználja vagy tovább kezeli azokat, ő is személyes adattal visszaélést követhet el.
Az ügyvédnek figyelmeztetnie kellene az orvost, hogy az adatok kiadása hozzájárulás nélkül jogellenes, különösen, ha az ügyvéd az orvos nevében lép fel. Az ügyvédi etikai kódex (Magyar Ügyvédi Kamara szabályzata) és a GDPR szerint az ügyvéd nem vehet részt jogellenes adatkezelésben.
Amikor egy ügyvéd az orvos nevében ír nekünk, és az üzenet a kliensünk egészségügyi adatait tartalmazza vagy azokra utal, az ügyvédnek tisztáznia kellett volna, hogy az adatok átadása jogszerű-e. Ha ezt elmulasztotta, az ügyvéd is felelősségre vonható.
Bűncselekmény kérdése: A személyes adattal visszaélés (Btk. 219. §) akkor valósul meg, ha az adatkezelés jogellenes, és az elkövető szándékosan cselekszik. Ha az orvos és az ügyvéd tudatosan, összehangoltan jár el, és az adataidat jogtalanul használják fel, ez bűncselekmény lehet.
Az ügyvédnek nemcsak figyelmeztetnie kellett volna az orvost, hanem meg kellett volna tagadnia az adatok kezelését, ha azok jogellenesen kerültek hozzá.
Megjött az első eset: a népegészségügy az ALAPELLÁTÓ GYERMEKORVOSSAL szemben megállapította, hogy nem teljesítette a feltételezett oltásmellékhatásra vonatkozó bejelentési kötelezettségét.
Tehát rájött a hivatal, hogy abban is igazunk van, hogy az orvos KÖTELES jelenteni a FELTÉTELEZETT mellékhatást.
Mostantól két oldalról kapják az ívet: tőlünk és a hatóságtól IS.
Tehát, ha a beteg panaszkodik, hogy bármilyen oanasza jelentkezett az oltás után, akár telefonon, az orvos köteles jelenteni, mindegy mit csinál a beteg. Például ebben az esetben a beteg felhívta az orvost, aki SBO-ra küldte, viszont a beteg nem ment be az SBO-ra, hanem csak 2 nap múlva ment be a kórházba.
Hatósági eljárás kezdődött, amelyben megszületett ez a határozat, amely azzal kezdődött, hogy az orvost megrótta a hatóság. Ebből akár pénzbírság is lehetett volna az orvos terhére.
Volt idő, mikor az Öregek még értették a világ rendjét.
Azt mondták: „Minden gyermek a Teremtő üzenete a jövő felé.”
A régi bölcsek tudták: a gyermekek nem üres lappal érkeznek. A lelkük már sok mindent tud, csak a szívük emléke lassan bontja ki magát ezen a földön.
Ezek a mai gyermekek – akiket sokan indigónak, kristálynak, csillaggyermeknek hívnak – különleges küldetéssel jöttek. Címkéket aggattunk rájuk, hogy megértsük őket, hogy magyarázatot találjunk arra, miért mások. De az igazság mélyebb ennél. Ők nem egyszerűen „mások” – ők ajándékok.
Nem mi tanítjuk őket, ők tanítanak minket.
Ők azok, akik a szív igaz nyelvén beszélnek, még ha szavakkal nem is mindig. Ők azok, akiknek fáj az igazságtalanság, akik sírnak a hazugság súlya alatt, akik érzik a természet szavát, az állatok lelkét, a fák lélegzetét. Ők azok, akiknek csendje néha hangosabb a szavainknál.
Vállalták, hogy egy olyan világba születnek le, ahol sokszor nem értik meg őket. Olyan érzékenységgel, olyan tisztánlátással élnek, amit mi, felnőttek gyakran elfelejtettünk már. Nem könnyű az útjuk. Gyakran jönnek nehézségeken, betegségeken keresztül. Olykor zárkózottak, vagy éppen túl érzékenyek a világ zajára, néha dühösek, lázadók, vagy éppen csendes megfigyelők. De minden egyes megélt pillanatukkal tanítanak minket.
Ők emlékeztetnek arra, hogy a világ, amit teremtünk, felelősség. Hogy nem a régi minták, nem a megszokott rendszerek szolgálják már őket. Ők mutatják az utat, hogy új szemmel kell néznünk mindent. Értük, miattuk kell most teremtenünk egy szebb, tisztább, igazabb világot. Mert ők nem azért jöttek, hogy alkalmazkodjanak ahhoz, ami már nem működik. Azért jöttek, hogy emlékeztessenek minket arra, hogyan kell másképp élnünk. Emberibb szívvel. Tisztább lélekkel. Nézzünk rájuk így. Tiszteljük őket ezért. Tanuljunk tőlük. És legyünk hálásak, hogy itt vannak velünk.
A Fényből Szőtt Gyermekek – Egy Régi Magyar Meséből ismerős Igazság
A régiek úgy tartották: „Nem az számít, mit hagysz örökül, hanem hogy milyen szívet neveltél.” Ezek a gyermekek azért jöttek, hogy új szívre tanítsanak minket. Hogy emlékeztessenek: a világ nem a hatalomról szól, nem a pénzről, nem a versengésről. A világ rendje az együttérzés, a tisztelet és a szeretet.
Ők a híd múlt és jövő között. Ők azok, akik vállalták, hogy a nehézségeken, betegségeken, mások értetlenségén keresztül is megtartják bennünk a reményt. Nehéz sorsot kértek, mert erős lélek lakozik bennük.
Nekünk, felnőtteknek a feladatunk: ne hajlítsuk őket régi mintákba, hanem tanuljunk mi tőlük új látást, új hallást, új érzést. Építsünk értük egy világot, ahol nem kell elrejteniük fényüket. Ahogy egy régi magyar mondás tartja: „A gyermek nem a miénk, csak általunk jön a világra, de az Ég küldte.” Tiszteljük hát őket úgy, mint az Ég üzenetét. Figyeljünk a csendjükre, értsük meg a könnyeiket, és ne féljünk új világot teremteni az ő tiszta szemükön át.
Mit kell megváltoztatnunk? – A Jövő a Gyermekek Szemében Tükröződik
Ha igazán látjuk a gyermekeket, ha belenézünk a szemükbe és megértjük a lelkük üzenetét, akkor fel kell tennünk magunknak a kérdést: Milyen világot teremtünk most nekik? Milyen jövőt adunk a kezükbe? És ha a válasz nem tiszta, nem szerethető, nem élhető, akkor ideje változtatni. Most. Még időben.
Az időnket – a figyelmünket – mire szánjuk?
Túl sok időt áldozunk dolgokra, amiknek nincs lelke: képernyőkre, tárgyakra, rohanásra, versenyre, megfelelésre. Közben elrohanunk a valódi pillanatok mellett: egy ölelés, egy beszélgetés, egy csendes együttlét. Változtassunk: tanuljunk újra jelen lenni. Adjunk időt a gyerekeknek – az együttlétre, a közös játékra, a figyelemre. Mert az idő, amit ma nem adunk oda, holnap már nem kérheti tőlünk senki vissza.
A pillanatok varázsát visszahozni
Elfelejtettük, milyen csoda egy falevél zizegése, egy virág illata, egy esti beszélgetés a csillagok alatt. A gyermekek még tudják, csak mi felnőttek vagyunk túl vakon rohanók hozzá. Lassítsunk. Tanuljunk újra rácsodálkozni a világ szépségére – velük, általuk. A pillanatok varázsa tart életben, nem a holnapi terveink.
Az oktatást újragondolni, átalakítani
Az iskola ma gyakran lehúz, szabályoz, egyformára formál. Ezek a gyermekek viszont nem akarnak mind egyformák lenni. Ők kreatívak, szabadok, érzékenyek. Nem lexikonokat kérnek, hanem élményeket, megértést, életre nevelést.
Új oktatás kell: amely figyelembe veszi a lélek sokszínűségét, támogatja az egyéniséget, fejleszti az érzelmi intelligenciát, megtanít együttműködni, nem versengeni.
A szemléletünket, a világlátásunkat átalakítani
Már nem elég a „régi rend”. A pénz, a hatalom, a birtoklás világa nem szolgálja az életet. Ezek a gyermekek másik valóságból jöttek, ahol az együttérzés, a tisztelet, a kapcsolódás a természetes. Látnunk kell újra, hogy minden élő egy nagy egész része. A szemléletünk legyen tisztább, elfogadóbb, nyitottabb. Kezdjük el újra tisztelni az embert, az állatot, a fát, a földet.
Az egészségügyet – test és lélek egységében kezelni
Nemcsak a test betegszik, hanem a lélek is. A mai gyermekek sokszor hordozzák a felnőttek sebzett világának lenyomatát. Az egészségügynek is értenie kell, hogy a gyógyítás nem csupán gyógyszerekről szól. Kell egy új szemlélet: ahol a test, a lélek és a szellem egyensúlya adja meg az igazi gyógyulást. Ahol megelőzünk, nem tünetet nyomunk el.
Az egymáshoz való viszonyunkat újraírni
Túl sok a harag, az ítélet, az irigység, a távolság. A gyermekek másképp kapcsolódnak. Ők tisztán, őszintén, nyitottan szeretnek. Tőlük tanulhatjuk újra, hogyan kell EMBERNEK lenni. Többet adjunk egymásnak jó szót, figyelmet, türelmet, ölelést. Kevesebb bírálatot, több elfogadást. Mert amit most egymásnak adunk, azt a jövő is visszatükrözi majd.
Miért kell mindezt most megtennünk?
Mert ezek a gyermekek nem a jövőért jöttek – ők már a jelen változásai. Ha most nem értjük meg őket, ha most nem teremtünk más világot számukra, elveszíthetjük a legnagyobb ajándékot: az emberibb, tisztább, élhetőbb jövőt, amelyet ők már hoznának – ha engedjük.
Sofia Karstens kaliforniai aktivista, aki szorosan együttműködött Tony Lyons kiadóval és Robert F. Kennedy Jr.-ral több projektben, többek között Kennedy bestseller könyvének, a The Real Anthony Fauci című műnek a megírásában. Számos jogi, jogalkotási, orvostudományi és irodalmi szervezetekkel együttműködik, és társalapítója a Free Now Foundationnak, egy nonprofit szervezetnek, amely az orvosi szabadság és a gyermekek egészségének megóvását tűzte ki célul.
„Tegnap 17 tagot bocsátottam el az Immunizációs Módszerekkel foglalkozó Tanácsadó Bizottságából (ACIP), a CDC külső testületéből, amelynek komoly felelőssége az új vakcinák felvétele a gyermekek számára ajánlott oltási rendbe. A következő napokban ezt a platformot fogom használni az ACIP új tagjainak bejelentésére. Ezek közül senki sem lesz ideológiai oltásellenes. Magasan képzett orvosok és tudósok lesznek, akik objektivitással és józan ésszel, bizonyítékokon alapuló döntéshozatallal rendkívül fontos közegészségügyi döntéseket hoznak majd.
Az ACIP történelmi korrupciójának példáit is tweetelni fogom, hogy a közvélemény megértse, miért volt szükség erre a tisztogatásra.
Az ACIP rosszindulatú visszaéléseinek legfelháborítóbb példája az volt, hogy makacsul nem volt hajlandó megfelelő biztonsági vizsgálatokat követelni, mielőtt új oltásokat ajánlott volna gyermekeinknek. Ma egy engedelmes amerikai gyermek a fogantatástól 18 éves koráig 69 és 92 közötti rutinoltást kap (a márkától/előírt adagtól függően). Ez 1986-ban még 11 oltás volt. Az ACIP mindegyik további oltást ajánlotta anélkül, hogy bármelyikre is placebo-kontrollos vizsgálatokat követelt volna. Ez azt jelenti, hogy senki sem tudja tudományosan megállapítani, hogy ezek a termékek több problémát előznek-e meg, mint amennyit okoznak.
Sok vakcina-támogató vitatta ezt az állítást. Mindig tévednek. A múlt héten a CNN, amely a nagy gyógyszergyárak szégyentelen propagandistájává vált, diadalmasan bejelentette, hogy bizonyítéka van arra, hogy az én kijelentésem, miszerint „nincs placebo-kontrollos biztonsági vizsgálat egyetlen rutin vakcinára sem”, hamis. A CNN örömmel hirdette, hogy 257 placebo-kontrollos vizsgálatot talált a rutin vakcinákra vonatkozóan.
Engedjék meg, hogy egy pillanatra elemezzem a CNN állításait. Figyelem: ez a bejegyzés csak olyan tudományos rajongóknak lehet élvezhető, mint jómagam.
A CNN téved. A CDC ütemtervében szereplő rutin injekciós vakcinák közül egyet sem engedélyeztek gyermekek számára placebo-kontrollos vizsgálat alapján. Azokban az esetekben, amikor egy vakcinát kontrollként használtak, azt sem engedélyezték placebo-kontrollos vizsgálat alapján. Ez nem feltételezés. Ez a tény az FDA klinikai vizsgálati adatain alapul. (Lásd http://sirillp.com/noplacebo). HHS miniszterként ennek a sajnálatos igazságnak az elismerése része a radikális transzparenciára vonatkozó ígéretemnek.
A CNN által idézett 257 tanulmány akaratlanul is tükrözi a CDC ütemtervét alátámasztó biztonsági vizsgálatok hiányát. Annak ellenére, hogy a CNN világszerte törekedett a placebo-kontrollos (az FDA szerint a CDC-nél) „inert anyag”*) vizsgálatok crowd-sourcingjára, ez a lista első ránézésre azt tükrözi, hogy a tanulmányok közül 236 egyértelműen nem használt „inert” biztonsági referenciát a CDC ütemtervében szereplő gyermekek számára beadandó rutinoltás engedélyezésére irányuló vizsgálatban.** A CNN listáján szereplő fennmaradó 21 tanulmány közül 9 egyértelműen nem használt inert injekciót:
RCT 251, 252 (Varivax) antibiotikumot, neomicint injekciózott – nem inert.
RCT 84, 97 (HPV-16 és 16/18) alumínium adjuvánst injekciózott – nem inert. • RCT 215 (Almevax) egy másik vakcinát injekciózott be – nem inert.
RCT 55 (Lyophilized PedvaxHIB) laktózt, alumínium adjuvánst és timerosált injekciózott be – nem inert.
RCT 197 (Salk vakcina) 199 oldatot, szintetikus szövetkultúrát, etanolt, fenolpirosat, antibiotikumokat és formalint injekciózott – nem inert.***
RCT 168 (Dow MMR) teljes vakcinát injekciózott vírus nélkül, beleértve az összes stabilizátort, antibiotikumot, hígítót, tartósítószert és puffert – nem inert.****
RCT 189 (Menveo) Tdap+sóoldat vagy Menveo+sóoldat injekció – nem inert.
A fennmaradó 12 felsorolt tanulmány közül, amelyeknél inert injekciót alkalmazhattak, egyik sem volt olyan vizsgálat, amelyre a CDC gyermekkorúak számára előírt rutinoltási programjának engedélyezése alapult:
RCT 170, 171, 172 (MMR VaxPro), 228 (PCV11), 136 (Vaxigrip), 242 (Antitetanus) és 122 (kínai influenzaoltások) olyan vakcinákat teszteltek, amelyeket soha nem engedélyeztek az Egyesült Államokban, és amelyekre nem támaszkodtak az Egyesült Államokban forgalomba hozott vakcinák engedélyezése során.
Az RCT 124 (Fluzone IIV3), 102 (WVV/SPV) és 188 (Menveo) vizsgálatok az egyes vakcinák engedélyezése után zajlottak, ezért nem támaszkodtak rájuk az engedélyezés során.
Az RCT 176 (mumpsz elleni vakcina) nem szolgált alapul az FDA számára a jelenlegi MMR vakcina engedélyezéséhez. (Lásd az MMR-II klinikai vizsgálati jelentést a fenti linkben.)
Az RCT 53 (PRP-D) egy olyan vakcinára vonatkozott, amelyet bevezetése után hamarosan visszavontak, és az FDA nem vette figyelembe az Egyesült Államokban forgalomba hozott vakcinák engedélyezésénél.
Bár ezek a 12 tanulmány nem szolgáltak alapul a CDC rutinoltási programjában szereplő vakcina engedélyezéséhez, azt tükrözik, hogy lehetséges egy vakcina placebo-kontrollos vizsgálata. Azt is tükrözik, hogy mit lehet tanulni egy placebo-vizsgálat elvégzéséből. Például: az RCT 136 szerint a vakcina hatástalan volt; az RCT 122 szerint „súlyos mellékhatások 69 (0,6%, 95% CI 0,5–0,8) vakcina beadott személynél fordultak elő, szemben a placebo beadott személyeknél (0,1%, 0–0,2)”; az RCT 124 pedig azt találta, hogy „a kórházi ápolás aránya valójában magasabb volt a [Fluzone IIV3] vakcinacsoportban, mint a placebo-csoportban”.
A szomorú valóság azonban az, hogy placebo-kontrollos vizsgálatok nem történnek meg, és az FDA nem támaszkodik rájuk, amikor gyermekkorban beadandó vakcinákat engedélyez, vagy az ACIP a CDC rutin programjához való hozzáadásra ajánlja az oltást.
A CNN ugyanerre a következtetésre jutott volna, ha áttekintette volna az FDA dokumentációját minden egyes vakcináról, ahelyett, hogy egy véletlenszerű, internetről származó, közösségi forrásból származó listára támaszkodott volna. A CNN listája ironikus módon bizonyítja a rutin gyermekkori vakcinák megfelelő biztonsági vizsgálatainak hiányát.
Ideje abbahagyni az olyan játékokat, mint a CNN félrevezető cikke. 1986-ban (a Nemzeti Gyermekkori Vakcina Sérülések Törvényének elfogadásának évében) 3 rutin injekció volt az egyéves korig, 2025-re pedig 25 rutin injekcióra nőtt (amelyek most nem tartalmazzák a 10 év feletti gyermekek számára ajánlott vakcinákat). Az 1986-os törvény miatt ezeket a termékeket, egy kivételével, olyan cégek fejlesztették ki, amelyek tudták, hogy szinte soha nem lesznek felelősek a súlyos károsodásokért. Ugyanezen időszak alatt robbanásszerűen megnőtt gyermekeink krónikus betegségeinek száma, amelyek többségét az immunrendszer szabályozási zavara okozza. Ha meg akarjuk határozni, hogy mely expozíciók okozzák ezt az autoimmun betegségek járványát, akkor ki kell zárnunk azokat a termékeket, amelyeket kisgyermekeknek több tucatszor adnak be, kifejezetten az immunrendszer módosítása céljából, mint lehetséges kiváltó okokat.
Csecsemőink és gyermekeink megérdemlik a lehető legjobb biztonsági vizsgálatokat, hogy biztonságban legyenek. Ugyanúgy kell törődnünk minden gyermekkel, akit ezek a termékek károsíthatnak, mint minden gyermekkel, akit fertőző betegség károsíthat. Minden gyermeket meg kell védenünk.
Az amerikaiak 35–45%-a, köztük én is, elfogadhatatlannak tartja az oltáskötelezést. A kormány ezt a csoportot „oltásellenesnek” nevezte el.
Sokan úgy vélik, hogy a „oltásellenes” kifejezés pejoratív. Én nem így gondolom – inkább nagy elismerésnek tartom.
Szeretem úgy gondolni, hogy azok az emberek, akikre ez a „oltásellenes” meghatározás illik, kultúránk szabadságharcosait képviselik. Azok, akik a kötelező oltás ellen szállnak síkra, azon dolgoznak, hogy véget vessenek a vakcinamániának, amely elhatalmasodott a közegészségügyben és a kormányzatban. Ők (mi) azon dolgozunk, hogy megvédjük az alkotmányban biztosított jogainkat.
Az „vakcinaellenes” kifejezés nem becsmérlő, hanem dicséret.
Fogadjátok el! Legyetek büszkék rá!
És legyetek büszkék arra, hogy részesei vagytok ennek a küzdelemnek.
Kicsoda Robert W. Malone:
Dr. Robert W. Malone amerikai orvos, biokémikus és kutató, aki leginkább arról ismert, hogy a 1980-as évek végén részt vett az mRNS-alapú vakcinák fejlesztésének korai szakaszában. Az 1980-as évek végén Dr. Malone publikációkat tett közzé arról, hogyan lehet mRNS-t lipid nanorészecskékbe zárva sejtekbe juttatni — ez a technológia képezi az alapját a mai mRNS vakcináknak.
Malone társszerzője több olyan szabadalomnak, amelyek nemcsak orvosi vakcinákhoz, hanem: immunválasz kiváltásához is köthetők. sejtalapú terápiákhoz, tumorellenes DNS-stratégiákhoz. Mindvégig a szellemi függetlenséget és az etikus kutatást képviselte.
